Érdekel, miért bukja el tízből kilenc ember az újévi fogadalmát?

2017. január 23. 12:10 - CSHK

Az újév első néhány napja az újévi fogadalmak legnagyobb próbatétele. Az utolsó megmaradt szaloncukrokat majszolgatva szentül elhatározzuk, hogy jövőre másként lesz. Ellenállunk az édességnek, lefogyunk, leszokunk a dohányzásról, elkezdünk sportolni… Az ünnepek elmúltával aztán visszazökkenünk a stresszes hétköznapokba, a megszokott rutinba, és sajnos a rossz szokásokba is.

Egy kutatás szerint az újévi fogadalmak 88%-a már január elsején kudarcra van ítélve. Amikor ugyanis megfogadjuk őket, áldozatul esünk az úgynevezett „hamis remény szindrómának”: túl sokat akarunk, túl gyorsan, ezért alábecsüljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a valóra váltásuk igényelne.

Ráadásul az esetek többségében nem vagyunk elég konkrétak, nem azt fogadjuk meg, hogy „idén leadok 5 kilót”, inkább csak annyit írunk fel, „idén lefogyok”. Pedig minél precízebben fogalmazzuk meg újévi fogadalmunkat, annál egyszerűbben követhetjük nyomon a következő évben, hogyan haladunk a megvalósítással.

A változások fenntartása azonban hatalmas akaraterőt igényel. A küzdelem sokszor azért is nehéz, mert az agyunk is a régi, jól bevált rutinok követésére ösztönöz minket. Fontos, hogy ne dobjunk félre mindent az első apró botlásnál, inkább próbáljuk beépíteni az új, egészségesebb szokásokat a napjainkba. Hogy hogyan? Az „akaraterő-izmunk” erősítésével, és még számos apró trükkel...

Teljes cikk: itt

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichoforyou.blog.hu/api/trackback/id/tr1611923017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása